Klienseim gyakran keresnek fel azzal a problémával, hogy valami nem stimmel, jó lenne kibogozni a szálakat, valahogy félremennek a dolgaim, nem így terveztem, és rosszul érzem magam… Ilyenkor előfordul, hogy már nem csak viselkedéses, hanem testi szinten is megjelennek a problémák (magas vérnyomás, hátfájás, pánikrohamok, fejfájás). Mégsem fordulnak pszichológushoz, maximum (nagyon jó esetben!!!) elolvasnak néhány írást, még jobb, ha könyvet, meghallgatnak egy előadást (mondom, ez már sokat segít). De még mindig nem az igazi, nincs látványos változás az életükben.
Ilyenkor jól jön (ha rátalálnak) az életvezetési tanácsadás. Én igyekszem -az általános vélekedéssel szemben- nem a felszínen maradni, nem tanácsokat osztogatni, hanem belemenni a helyzetbe, felhasználni a pszichológiai tudást, a terapeuta módszereket, az empátiát és az elfogadást. A legtöbb esetben működik, valódi változásokról számolnak be a kliensek.
Mi kell ehhez? Egy szóbeli szerződés az elején, amelyben a kliens is vállalja a munkát saját magán, és hajlandó kinyitni a szemét (nem könnyű, mert fájdalmas).
És több alkalmas találkozás, az alkalmak között munka, odafigyelés, figyelem az érzésekre, a kommunikációra, a viselkedésre, hogy ezeket meg tudjuk beszélni az üléseken. És akkor lassan elindul a változás…
Igen, ez nem olyan egy alkalmas „tanácsadás”, mint egy jósnőé 🙂 Igen, drágább is, mert több beszélgetés során tudunk eredményeket elérni. De vajon melyik a hatékonyabb?