Sokan kérnek tanácsot tőlem párkapcsolati témakörben. Van, aki a társ megtalálását éli meg nehézségként, de sokan vannak, akik a meglévő kapcsolatban küzdenek problémákkal. A konfliktusok kezelése másik témakör, itt inkább a megelőzés titkairól szeretnék néhány szót írni.
John Gottmann pszichológus egy szemléletes képhez, az apokalipszis 4 lovasához hasonlította a házasság legnagyobb ellenségeit: a kritizálást, a védekezést, az elvonulást és a megvetést. Ismerősek lehetnek ezek a magatartásformák mindannyiunknak, hiszen nem vagyunk tökéletesek. A fontos mégis az, hogy minél ritkábban, és magunkat észrevéve, vagy esetleg társunkat finoman figyelmeztetve csökkentsük ezek előfordulását.
Nézzük egyesével ezeket a viselkedésmódokat!
- Kritizálás. A nőkre mondják közhelyesen, hogy a házasságban házisárkánnyá változnak, de tapasztalatom szerint mindkét nemnél előfordulhat a sértő hangú, a másikat tetteiben vagy személyében kritizáló megnyilvánulás. Ilyenkor régi sérelmek is előkerülhetnek, általánosítunk, túlzunk – mindazt csináljuk, amire az érzelmeink hajlamosítanak. Ha ezt észrevesszük magunkon, álljunk meg egy pillanatra, és igyekezzünk az érzelmek elé helyezni némi tudatosítást: lássuk meg, hogy a párunk nem „mindig” és „soha”, hanem gyakran, vagy épp az előbb tett valami olyat, ami nekünk nem tetszik. Ha lehet, a tetteit kritizáljuk és ne őt magát.
- Védekezés. Ez természetes is lehetne, ha támadnak, védekezni kell. Viszont védekezéskor az ész megint háttérbe szorul, előtörnek az ösztönök, elborítja agyunkat valami fátyol, amitől nem tudunk odafigyelni a másik szavaira, hisz magunkra figyelünk. Ráadásul ez a viselkedés rögzíthet is a kapcsolatban egy támadó-áldozat, agresszív-passzív dinamikát, amiből nehéz kimászni. A támadó viselkedés magához vonzza az ellenpárját, a védekezőt, ezért kell tudatosítani ezt magunkban és tényekre alapozva megbeszélni a problémát.
- Elvonulás. Lehet konstruktív is, ha nagy veszekedést kerülünk ki vele. De rögzülhet, és nehéz elérni azt, aki kivonul a vitahelyzetekből, így nem lehet dolgozni a kapcsolaton. Férfiak fizikailag húznak sokszor határokat, a nők képesek úgy kivonulni, hogy közben testileg ott vannak – mindkettőt nehéz kezelni.
- Megvetés. A többi 3 magatartással kapcsolatban azt írtam, hogy lehetnek helyzetek, amikor hasznosak. Nos, ez a megvetésre nem igaz – ez soha nem konstruktív, soha nincs haszna. Ez olyan bántó és hosszan nyomot hagyó sértés, amit valóban mindenkinek kerülni érdemes. A megvetéssel a társunk személyének mély rétegeit is érinthetjük. A megvető mondatok, odaszúrt megjegyzések, címkézések tartoznak ide, de sokszor egy sértő pillantás is elég lehet…
Amit szintén tapasztaltam munkám során, az az, hogy nem könnyű tetten érni sem ezeket a mintákat magunkon, illetve – ha mégis észrevesszük – sokszor csak ezt látjuk adott helyzetben lehetőségnek. Tehát nem értjük, nem hisszük, hogy lehetne akkor másképp reagálni. Ha ilyen fajta megkötöttség-érzésünk van bizonyos szituációkban, akkor érdemes lehet szakember segítségét igénybe venni, hiszen ez a probléma mélyebben is gyökerezhet, de közös munkával meg lehet tőle szabadulni.
